„Ma már senki nem néz tévét.” „10 éven belül biztosan el fognak tűnni a televíziók.” Ilyen és ehhez hasonló mondatokat az elmúlt néhány évben egyre többször hallhattunk. Ehhez képest az eladások világszerte nem ezt a gondolatot erősítették, a népszerű eszme megdőlni látszik.
Azt kár lenne persze tagadni, hogy a teória alaptalan lenne. A DVD eladások száma visszaesett, az embereknek egyáltalán nem hiányzik, hogy egy szombat esti film vetítési idejének legalább felét reklámok tegyék ki. Elkezdődött a streaming szolgáltatások kora, bejött a Netflix, az HBO Go és az Amazon, csak hogy a legnagyobbakat említsük. Az persze hamar leesett mindenkinek, hogy a nagyobb képernyő még mindig jobb filmélményt ad. Nehéz lenne azt mondani, hogy ugyanolyan jó volt ugyanaz a film egy full HD-s laptop képernyőjén nézve, mint egy 4K-s tévéjén. És ez ennyire egyszerű. Az eladásokat erősítik még a különböző játékkonzolok is, amik szintén gazdagabbak egy nagyobb televízió képernyőjén sugározva. Mindezeken túl arról se felejtkezzünk meg, hogy sok otthonban ma már zenét is képpel összekapcsolva hallgatnak, a képernyőhöz csatlakoztatva egy jobb fajta hangrendszert. Utóbbit az is erősíti, hogy a mai gyártók már a zeneszolgáltatókkal karöltve, azok appjait a televíziókon is elérhetővé téve teszik egyszerűbbé az otthoni zenehallgatást.
A technika fejlődött, de a technikával együtt formálódott a televíziós iparág is, megjelentek az okos tv-k, a fogyasztók már nem csak azért ülnek le a kis doboz elé, hogy megnézzék az esti híradót. Az biztosan elmondható, hogy a szokások átalakulóban vannak, de ez nem feltétlen kell, hogy a televíziózás halálát is jelentse. Irónikus, hogy maga a készülék feltalálója se gondolta, hogy találmánya hosszú távon életképes lehet, ennek ellenére történelmet és kultúrát megváltoztató hatással volt az egész emberiségre.