A különleges sminktermékek már egészen fiatalon rabul ejtettek, és mindig is arra vágytam, hogy végre használhassam őket. Nem egyszer nyúltam le a nagyim vörös rúzsát, melyet sose használt, és ott porosodott a fürdőjében. De aztán egyszer nem csak nézegettem, hanem fel is kentem magamra (nagyjából 10 éves lehettem), és mikor a szüleim meglátták, felháborodtak, és elragadták tőlem a rúzst. Nagyon szomorú voltam, mert nem értettem, hogy miért nem lehet játszani vele. Ráadásul az a rúzs tök öreg volt, és különleges – nyilván sose viseltem volna az utcán, de szerettem volna megtartani emlékbe.

Aztán ahogy cseperedtem, és „kinyílt a csipám”, már nem engedtem a szülői önkénynek, és csak azért is használtam rúzst, hordtam magas sarkút stb. Bár el kellett szenvednem pár megjegyzést: például egyszer a kocsiban ültünk apámmal, rajtam a már ügyetlenkedve felkent sminkem volt (ugyanis nem tanított senki csak a YouTube, így lassan ment a dolog), mire apa megszólalt, hogy annyira furán nézel ki, hogy a szádon van az az izé…

Sokat gondolkodtam azon, hogy én miképp fogom a gyerekemet nevelni – már ami a sminkeket illeti. Úgy hiszem, hogy  én nem fogom tiltani a gyereket ilyen dolgoktól. Természetesen azzal én sem értek egyet, hogy miért kell egy kicsi gyereket smink közelébe engedni. Sok esetben allergiás reakciót is kiválthat vagy kialakíthat ilyen hatást, ha túl korán kezdik a sminkelést a gyerekek, így nyilván játékból sem engedném neki egy bizonyos kor előtt. Viszont azt hagynám, hogy ismerkedjen ezekkel a termékekkel, hogy akkor, amikor én használom őket, ő is ott legyen. Szeretném, hogy lehetőséget kapjon arra, hogy használjon ilyen termékeket, ha igényt látok benne arra, hogy ilyenekkel foglalkozzon. Úgy gondolom, hogy egy komolyabb esemény, rendezvény alkalmával már 13-14 évesen simán használhat visszafogottan sminket egy kislány. Bár persze nem kell napi szinten ilyeneket használnia ebben a korban.